A törvény kezére húsz évesen, 1972 februárjában kerülő Carlos Eduardo Robledo Puch rövid bűnözői pályafutása sajnálatosan gyümölcsözőnek bizonyult. A modern kori Argentína bűnügyi történetébe „fekete angyal” vagy „halál angyala” médiacímkékkel bevonuló úriember tizenegy gyilkosságért, egy… Read More »Almodóvar vad angyala, avagy a prosztó puttó
Az amerikai George R. R. Martint talán keveseknek kell bemutatni. Forgatókönyv- és prózaíró, producer, manapság ráérős, idős úr ő, aki kilenc éve írja annak a sárkányos-élőholtas, randomhalál-generátoros fantasy-heptalógiának a hatodik kötetét, aminek sorozatverzióját annak írói sokak… Read More »George R. R. Martin Wild Cards könyvsorozata magyarul
Kezd egyértelműen kiütközni, hogy Hollywood prominensei nem drogoznak eleget. Na nem mintha az eredeti ötletek katalizálásának alapfeltétele lenne bármiféle befolyásoltság, de a fenébe is, ha végignézünk a művészettörténeten, hamar lejön, hogy azért nem is árt.… Read More »A néző sötét végzete – Terminator: Dark Fate vélemény
Nem emlékszem pontosan, mikor következett be az a pillanat az életemben, amikor megszerettem a magyar filmeket. Talán átmenet volt ez inkább, ami a Valami Amerika körül kezdődhetett, majd a Testről és lélekről tetőzte be, habár… Read More »A komcsik egymás vérét szívják – Drakulics elvtárs kritika
Egy lovam sincs, yo, de ha lenne még egy seggem, kettőt is megülnék vele – valahogy így tudnám összefoglalni a népszerű vlogger, Szirmai Gergő Metoo-mozgalomról szóló előadását, amit néhány napja alkalmam nyílt meghallgatni. Amikor egy… Read More »Szirmai Gergő és a #metoo ötven árnyalata
Ha végignézünk a kilencvenes évek közepén, Bristolból eredeztetett trip-hop nagyjain ma, a látvány nem túl felemelő. Tricky-nek lassan több füle van, mint foga, a Massive Attack aktívabban politizál, mint szerez új dalokat, a Portishead fel-… Read More »Hooverphonic & Belau @ Akvárium Budapest Kishall, 2019. október 12.
Kicsit bajban vagyok a Mások élete Oscar díjas rendezőjének, Florian Henckel von Donnersmarcknak új nagyjátékfilmjével kapcsolatban: a Mű szerző nélkül mondandóját tekintve annyira sokrétegű, hogy úgy érzem, szinte bármelyik irányból elkezdenék valamiféle olvasatot kihámozni belőle, értelmes konklúzióra tudnék jutni.… Read More »Mű szerző nélkül
Richmond sikeres vezetőként dolgozott egy angol multinacionális cégnél. Közvetlen főnöke, a vállalat tulajdonos-vezérigazgatója fiaként szerette, beosztottjai kinyilatkoztatásként itták szavait, karrierje tehát a sztratoszféra felé ívelt. Egészen addig az elátkozott napig, amikor megismerte a Cradle of… Read More »Cradle of Filth @ The London Palladium, 2019.10.19.
Amikor a kétezres évek közepén az akkor bőven hatvanas éveit taposó Sylvester Stallone hattyúdalt zengett Rocky Balboának, egészen meg voltam hatva. Emlékezetemben a mester mint a kilencvenes évek óta düledező kolosszus állt, majd snitt, és egyszer csak… Read More »V, mint vénbosszú – Rambo V bemutató
Todd Phillips Másnaposok-direktor Joker-filmje egy átverés. Az egyszeri néző lelkét ugyanis – állítom – nem fertőzik olyan alkotások, mint a szuperhős-nimbuszt sárba tipró The Boys, és a mozis Watchmen – az őrzők bemutatója is messzebbre… Read More »Joker SPOILER-es bemutató
Érdekes kultúra az amerikai. Egyéb, most nem tárgyalt aspektusai mellett leginkább a népességet sújtó kollektív csendfóbia érintett meg szeptemberi kint létem során, és meg kell mondjam, csak néha kellemetlenül. Ha két ember egymás mellé sodródik… Read More »Dan Owen / Blanco White @ Slim’s San Francisco 2019.09.21.
Ők a dédszüleim. Ötvenhét tárgyat birtokoltak. Túléltek egy világháborút, majd az azt követő inflációt, de kárpótolta őket a hitük Istenben, és egy jobb életben a halál után. Aztán érkeztek a nagyszüleim, akiknek kétszáz tárgyuk volt.… Read More »100 dolog (amit harmadszorra sikerült megnéznem)
Kevés ijesztőbb élmény van annál, mint amikor kiszolgáltatott helyzetében az ember egyetlen támaszáról kiderül, hogy az illető örömét leli mások szenvedésében. Így járt Paul Sheldon a Tortúrában, Clarice Starling a Hannibálban, valamint jómagam, amikor a… Read More »Aki bújt (az ott dögöljön meg) filmkritika
Denys Arcand kanadai tévé- illetve dokumentumfilm-rendező nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, bűnügyi történetet rendez a heist filmek, valamint Guy Ritchie korai munkásságának nyomvonalát követve. A váz ugyanis könnyűfém-szerkezetű, a rá pakolt karosszéria… Read More »Az amerikai birodalom (tárgyilagosan előadott) bukása
Kritikámat rendhagyó formában, párbeszéd formájában szeretném közölni. Szerintem legkésőbb a végére érthető lesz, miért. Nagymama kiveszi a holland kakaóport a konyhaszekrényből, kitölt néhány deci friss tejet a piros pöttyös fazékba, majd felteszi a gázra forrni.… Read More »Az oroszlánkirály (2019). Képek vannak, szavak nincsenek.