Ha romantikus alkat lennék, a magyar kortárs közönségfilmek alkotóit az alábbi szavakkal jellemezném: Ah, modern kor embere, hogy téged mily sok irányból tépnek a történelem szelei! Múltad bűzhödt, bugyuta zárvány, még a nosztalgia fátyola sem… Read More »Orosz Dénes újra támad – Seveled végigszenvedő
Felfogni, hogy véglegesen és visszavonhatatlanul belederesedtem a középkorúságba rettenetesen ramaty érzés. Mintha csak felerősödött volna az ellenem ható gravitáció, aminek hatására semmi sem olyan természetes, mint fiatalon volt. A vasárnapi testmozgás kimerül a kanapétól a… Read More »Scorpions @ Budapest Sportaréna, 2019. november 18.
(Stranger Synths – Party in the Upside Down, 2019. november 30, Dürer Kert) Esőben fürdő, neonfényeket visszatükröző szürkésfekete aszfalt. Piros, felnyílós lámpájú Mazda. Jóvágású, szögletes állú fazon feltupírozott séróval, robotkarral. Nagymellű szőke modell fitnesz-bikiniben (az… Read More »Gyerekkorom rikító képei, avagy életem első synthwave bulija (ahol úgy egy órát töltöttem)
A helyszínen rögtönzött zenei alkotás, vagy előre nem látott eset, véletlen. A lexikon így definiálja az impromtu fogalmát, és megtekintése után már értem, miért futott ilyen elnevezéssel eredetileg Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben. Stílusos, ötletes elnevezés volt, olyan,… Read More »A zaj bajjal jár – Szép csendben bemutató
Dombóvári Istvánt a hazai stand up comedy kedvelőinek aligha kell bemutatni, írói ismertsége azonban – legalábbis főtevékenységéhez képest –, talán mondhatjuk, hogy felfutóban van. Harmadik saját kötete, a Netperces novellák szellemiségét tekintve már csak abból a tekintetből… Read More »Dombovári István – Netperces novellák
Kezd egyértelműen kiütközni, hogy Hollywood prominensei nem drogoznak eleget. Na nem mintha az eredeti ötletek katalizálásának alapfeltétele lenne bármiféle befolyásoltság, de a fenébe is, ha végignézünk a művészettörténeten, hamar lejön, hogy azért nem is árt.… Read More »A néző sötét végzete – Terminator: Dark Fate vélemény
Nem emlékszem pontosan, mikor következett be az a pillanat az életemben, amikor megszerettem a magyar filmeket. Talán átmenet volt ez inkább, ami a Valami Amerika körül kezdődhetett, majd a Testről és lélekről tetőzte be, habár… Read More »A komcsik egymás vérét szívják – Drakulics elvtárs kritika
Ha végignézünk a kilencvenes évek közepén, Bristolból eredeztetett trip-hop nagyjain ma, a látvány nem túl felemelő. Tricky-nek lassan több füle van, mint foga, a Massive Attack aktívabban politizál, mint szerez új dalokat, a Portishead fel-… Read More »Hooverphonic & Belau @ Akvárium Budapest Kishall, 2019. október 12.
Kicsit bajban vagyok a Mások élete Oscar díjas rendezőjének, Florian Henckel von Donnersmarcknak új nagyjátékfilmjével kapcsolatban: a Mű szerző nélkül mondandóját tekintve annyira sokrétegű, hogy úgy érzem, szinte bármelyik irányból elkezdenék valamiféle olvasatot kihámozni belőle, értelmes konklúzióra tudnék jutni.… Read More »Mű szerző nélkül
Amikor a kétezres évek közepén az akkor bőven hatvanas éveit taposó Sylvester Stallone hattyúdalt zengett Rocky Balboának, egészen meg voltam hatva. Emlékezetemben a mester mint a kilencvenes évek óta düledező kolosszus állt, majd snitt, és egyszer csak… Read More »V, mint vénbosszú – Rambo V bemutató
Todd Phillips Másnaposok-direktor Joker-filmje egy átverés. Az egyszeri néző lelkét ugyanis – állítom – nem fertőzik olyan alkotások, mint a szuperhős-nimbuszt sárba tipró The Boys, és a mozis Watchmen – az őrzők bemutatója is messzebbre… Read More »Joker SPOILER-es bemutató
Ők a dédszüleim. Ötvenhét tárgyat birtokoltak. Túléltek egy világháborút, majd az azt követő inflációt, de kárpótolta őket a hitük Istenben, és egy jobb életben a halál után. Aztán érkeztek a nagyszüleim, akiknek kétszáz tárgyuk volt.… Read More »100 dolog (amit harmadszorra sikerült megnéznem)
Kevés ijesztőbb élmény van annál, mint amikor kiszolgáltatott helyzetében az ember egyetlen támaszáról kiderül, hogy az illető örömét leli mások szenvedésében. Így járt Paul Sheldon a Tortúrában, Clarice Starling a Hannibálban, valamint jómagam, amikor a… Read More »Aki bújt (az ott dögöljön meg) filmkritika
Denys Arcand kanadai tévé- illetve dokumentumfilm-rendező nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, bűnügyi történetet rendez a heist filmek, valamint Guy Ritchie korai munkásságának nyomvonalát követve. A váz ugyanis könnyűfém-szerkezetű, a rá pakolt karosszéria… Read More »Az amerikai birodalom (tárgyilagosan előadott) bukása
Kritikámat rendhagyó formában, párbeszéd formájában szeretném közölni. Szerintem legkésőbb a végére érthető lesz, miért. Nagymama kiveszi a holland kakaóport a konyhaszekrényből, kitölt néhány deci friss tejet a piros pöttyös fazékba, majd felteszi a gázra forrni.… Read More »Az oroszlánkirály (2019). Képek vannak, szavak nincsenek.