Deák Kristóf már a két évvel ezelőtti, Mindenki című rövidfilmjével is az intézményesített cenzúra ellen emelt szót, amiért el is nyerte az Oscar-díjat. De vajon mire számíthatunk, ha az alkotó saját bevallása szerint is meglehetősen rövid idő… Read More »Kis magyar bizarr, avagy rendszerkritika a Duna TV-n
A katolicizmus által Istennek tulajdonított tízparancsolat hetedik tétele a lopás tilalma: igen hasznos tanács azoknak, akik egy korábbi életszakaszukban lazább erkölcsök szerint működtek, mint később, vagyis egy ponton meghasonulva önmagukkal megbánták bűneiket. Ne lopj, szól… Read More »A vámpír nagykorú lett – Cruelty and the Beast: Re-Mistressed élmények
Ha romantikus alkat lennék, a magyar kortárs közönségfilmek alkotóit az alábbi szavakkal jellemezném: Ah, modern kor embere, hogy téged mily sok irányból tépnek a történelem szelei! Múltad bűzhödt, bugyuta zárvány, még a nosztalgia fátyola sem… Read More »Orosz Dénes újra támad – Seveled végigszenvedő
A dél-koreai rendező, Bong Joon Ho már nem először boncolgatja a társadalmi egyenlőtlenségek kérdéskörét. A Snowpiercerben egy újkori jégkorszakban száguldó vonatra helyezte az osztályharcot, az Okja-ban egy lépést téve jelenkori realitásunk felé, egy kislány és az ő cuki „szuperdisznója”… Read More »Élősködők – Dél-Korea nem kegyelmez
Tribulation, All Them Witches, Ghost – Papp László Sportaréna, 2019.12.03. Bibliai Sátán és Rocksátán köszönőviszonyban sincsenek egymással. Előbbit a legújabb hírek szerint lefelé néző kutyában, napüdvözleteket követően lehet megidézni egy jógamatracon kifeszülve, ám heti háromszori… Read More »Szellemes családi sátánimádat és az év koncertélménye
(Stranger Synths – Party in the Upside Down, 2019. november 30, Dürer Kert) Esőben fürdő, neonfényeket visszatükröző szürkésfekete aszfalt. Piros, felnyílós lámpájú Mazda. Jóvágású, szögletes állú fazon feltupírozott séróval, robotkarral. Nagymellű szőke modell fitnesz-bikiniben (az… Read More »Gyerekkorom rikító képei, avagy életem első synthwave bulija (ahol úgy egy órát töltöttem)
A helyszínen rögtönzött zenei alkotás, vagy előre nem látott eset, véletlen. A lexikon így definiálja az impromtu fogalmát, és megtekintése után már értem, miért futott ilyen elnevezéssel eredetileg Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szép csendben. Stílusos, ötletes elnevezés volt, olyan,… Read More »A zaj bajjal jár – Szép csendben bemutató
Dombóvári Istvánt a hazai stand up comedy kedvelőinek aligha kell bemutatni, írói ismertsége azonban – legalábbis főtevékenységéhez képest –, talán mondhatjuk, hogy felfutóban van. Harmadik saját kötete, a Netperces novellák szellemiségét tekintve már csak abból a tekintetből… Read More »Dombovári István – Netperces novellák
Az amerikai George R. R. Martint talán keveseknek kell bemutatni. Forgatókönyv- és prózaíró, producer, manapság ráérős, idős úr ő, aki kilenc éve írja annak a sárkányos-élőholtas, randomhalál-generátoros fantasy-heptalógiának a hatodik kötetét, aminek sorozatverzióját annak írói sokak… Read More »George R. R. Martin Wild Cards könyvsorozata magyarul
Nem emlékszem pontosan, mikor következett be az a pillanat az életemben, amikor megszerettem a magyar filmeket. Talán átmenet volt ez inkább, ami a Valami Amerika körül kezdődhetett, majd a Testről és lélekről tetőzte be, habár… Read More »A komcsik egymás vérét szívják – Drakulics elvtárs kritika
Egy lovam sincs, yo, de ha lenne még egy seggem, kettőt is megülnék vele – valahogy így tudnám összefoglalni a népszerű vlogger, Szirmai Gergő Metoo-mozgalomról szóló előadását, amit néhány napja alkalmam nyílt meghallgatni. Amikor egy… Read More »Szirmai Gergő és a #metoo ötven árnyalata
Ha végignézünk a kilencvenes évek közepén, Bristolból eredeztetett trip-hop nagyjain ma, a látvány nem túl felemelő. Tricky-nek lassan több füle van, mint foga, a Massive Attack aktívabban politizál, mint szerez új dalokat, a Portishead fel-… Read More »Hooverphonic & Belau @ Akvárium Budapest Kishall, 2019. október 12.
Kicsit bajban vagyok a Mások élete Oscar díjas rendezőjének, Florian Henckel von Donnersmarcknak új nagyjátékfilmjével kapcsolatban: a Mű szerző nélkül mondandóját tekintve annyira sokrétegű, hogy úgy érzem, szinte bármelyik irányból elkezdenék valamiféle olvasatot kihámozni belőle, értelmes konklúzióra tudnék jutni.… Read More »Mű szerző nélkül
Richmond sikeres vezetőként dolgozott egy angol multinacionális cégnél. Közvetlen főnöke, a vállalat tulajdonos-vezérigazgatója fiaként szerette, beosztottjai kinyilatkoztatásként itták szavait, karrierje tehát a sztratoszféra felé ívelt. Egészen addig az elátkozott napig, amikor megismerte a Cradle of… Read More »Cradle of Filth @ The London Palladium, 2019.10.19.
Amikor a kétezres évek közepén az akkor bőven hatvanas éveit taposó Sylvester Stallone hattyúdalt zengett Rocky Balboának, egészen meg voltam hatva. Emlékezetemben a mester mint a kilencvenes évek óta düledező kolosszus állt, majd snitt, és egyszer csak… Read More »V, mint vénbosszú – Rambo V bemutató