Az ősrégi angol sikerszám refrénje először Ramis fejébe költözik be, majd a sejtjei közé ékelődik, mintha szét akarná feszíteni belülről. A dalrészlet démoni kitartással, végtelen ciklusban ismétlődik, amitől a férfi… Tovább olvasom »Novella: Zsákmány
A Lada Niva kerekei vastag porfelhőt vertek az erdőszéli földúton, elfedve az utat a jármű mögött, ugyanakkor zajosan árulkodva annak közeledtéről. A zaj persze érkezhetett az ósdi terepjáró motorháztetője alól… Tovább olvasom »Karanténkrónikák II: Szegény ember, gazdag ember
Vajon mi köt össze egy végtelen agresszióval támadó gyilkos pszichopatát egy nagyszülő halálával? Nem játszom az idegekkel: természetesen 1982! Habár a koronavírus kérlelhetetlenül lenyomni látszik a retró-lázat, mégis muszáj vagyok… Tovább olvasom »E.T. – A földönkívöli / A dolog duplakritika
Shaunee leopárdmintás, ujjatlan kabátja az utóbbi ezer méter szintkülönbséget élesen karmoló jégvirágokkal kidekorálva vészelte át; egy igazi leopárd már rég elhullott volna idefent, ízlelt meg egy hízelgő gondolatot magában a… Tovább olvasom »Egykoron harcosok voltunk: White Peak társasjáték-bemutató
Ahogy a McDonald’s üzletmenetét fellendítette a 2008-ra tetőző ingatlanpiaci válság, úgy „örülhetnek” most a koronavírusnak különböző streaming-szolgáltatók. Amerikában a cukros egyenhamburgerek tudvalevőleg a szegények kosztjának minősülnek, akikből hirtelen lett nagyon… Tovább olvasom »Így írtek ti: Spenser az igazság nyomában
Karanténkrónikák. Rövid történetek az összezártságról, legyen az érzelmi, fizikai, vagy akár mindkettő. Életképek, amik se riogatni, se nagyot mondani nem akarnak, legfeljebb kitölteni ezt a végtelennek tűnő időszakot. A külvárosi… Tovább olvasom »Karanténkrónikák 1: A láthatatlan ember
Hölgyeim és Uraim! Önök szerint lehet joga egy járőrnek az önbíráskodáshoz a rend fenntartása érdekében, amennyiben a hivatali út nem járható? Azt hihetnénk, hogy ha mi nézőként nem is tudunk… Tovább olvasom »Nyomorultak bemutató – amikor még tömegek tolongtak Párizs utcáin
…mégpedig így, egyben, mivel a fűnyíró ember különírva jó eséllyel a sörhasát a kinti napsütésben rengető, háztáji feladataival elégedetlenkedő családapa képét sejtetné, amiről persze szó sincs. A fűnyíróember ezzel szemben… Tovább olvasom »Stephen King(nek nincs köze hozzá): A fűnyíróember
Valami tudat alatti viszketés nézethette meg velem újra a cyberpunk-pápa, William Gibson Johnny, a kacattár című novellájának másfélórásra felturbózott filmfeldolgozását, amiben Keanu Reeves élő memóriakártyaként üzemelve lövöldözi keresztül magát Észak-Amerika… Tovább olvasom »A jövő szökevénye – Vírustetőzés 2021-ben
Pista bátyám meg én, mi sosem veszekedtünk, juttatja eszembe a Bud Spencer temetésén elhangzott Terence Hill búcsúbeszédet a Harcosok szövetségének n+1-edik megtekintése. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne is… Tovább olvasom »Harcosok szövetsége – könnyekben gázolva
Horror-rajongók, libabőr-szerelmesek, kimeredő szemeitek a vászonra szegezzétek! Gárdonyi Géza H.G. Wells klasszikusa, A láthatatlan ember új (nem hagyom ki, átlátszó) köntösben rémisztget! James Blum, azaz a producer, akinek pénze gyakorlatilag mindenben benne… Tovább olvasom »Nézzük meg? Meglátjuk! – A láthatatlan ember bemutató
Sötét felhők gyülekeznek a város fölött, és kék villámokat szórnak. A meteorológusok értetlenül tárják szét kezüket a jelenség láttán, de egy-két wannabe-filmesztéta már a Sonic-film megtekintése előtt tudni véli a választ.… Tovább olvasom »Sonic, a sündisznó – kék villám(nem biztos, hogy)hárító
Valahol a Hollywood Boulevard-on lakik egy hetvenkét éves öregúr, aki napestig húzódó videójáték-maratonjait legfeljebb néhány rövidebb forgatókönyv megírásának idejére függeszti fel. A munka végeztével aztán rendre felmutatja középső ujját a… Tovább olvasom »Keleti oldal, nyugati oldal: John Carpenter Menekülés-filmjei
Van egy erősen szuggesztív vonulata a hazai alternatív popzenének, ami előttem mostanában kezdett kibontakozni. A stílus képviselői a hétköznapok teendői által kulturálisan körülhatárolt tudatomat többnyire középtempós, hangszerekkel megtámogatott elektronikával lüktető… Tovább olvasom »Koncert: Saya Noé, Ohnody – Akvárium Kishall, 2020. február 1.
Örökség – ez a szó jutott eszembe a Dürer kert középső, Room 041-nek keresztelt termében szemlélődve péntek este. Nem sokkal nyolc óra után érkeztem, a rostocki The Oklahoma Kid nevű banda utolsó taktusaira… Tovább olvasom »Koncert: Imminence, Acres, The Oklahoma Kid – Dürer Kert, 2020. január 31.