fbpx
Skip to content

Urbánus Sportok – a MozgásVilág.hu megrendelésére

„Este nyolc után az utcán találták, lelőtték a sánta kisnyugdíjast” – ugye mi sem szeretnénk ennek a szalagcímnek főszereplői lenni? Mi, hogy nem vagyunk kisnyugdíjasok, sem sánták? Hát ez a bulvárban senkit sem érdekel, mi meg már aligha fogunk miatta lamentálni! Bizony, csak egy kovidstatisztika leszünk, ha nem vigyázunk – szinte hallom odakiáltani az egyik terepszínű csáveszt a másiknak:
– Nézd már, azon a honpolgáron ott mászik egy kovid! Te, mennyi az idő?
– Hét ötven!
– Mennyi?
– Na jó, fél kilenc!
– Ez a beszéd, bumm, bumm! A bicegés meg az idült kor már csak a média gesztusa, hogy kicsit szimpatikusabb véget érjen földi karrierünk, mint ahogy éltünk. Mert bizony bunkók vagyunk, ezt kár lenne tagadni. Ráadásul lusták is. Hogy miért? Hát mert nem sportolunk, azért! Pedig aki sportol az1) gyorsabban hazaér, mint aki sétál;2) megússza a tömegközlekedést;3) nem kell maszkot hordjon. A maszkhordás természetesen ma már a divat szerves része, az egyéni önkifejezés eszköze, és még egy indok, hogy leüvöltsük azoknak a fejét, akiken nincs arctakaró.

Ha majd mi is igazi sportemberek leszünk, abban nyomjuk a maratont, de addig tegyük zsebre a nyugodt tempós szakaszokhoz. Azoknak, akiknek a pulzusa már a liftben is felszökik, kreatívabb megoldásokra van szükség. Rajtuk szeretnénk segíteni néhány aktívnak tűnő tevékenység bemutatásával, amit tősgyökeres városi kanapékullancsként is űzhetünk:FOGKEFE SÉTÁLTATÁS. Ezt az aktualizált klasszikust nem is nagyon kell magyarázni. Fogjunk egy használt fogkefét, kössünk a végére zsineget, a zsineg másik végét fogjuk a kezünkbe, aztán irány lakhelyünk ötszáz méteres körzete. Ha a rendőr megállít, hivatkozzunk Fifike hangos nyüszítésére, amitől nem tudtunk aludni. Mivel a Lipót bezárt, a jard úgysem visz sehova, legfeljebb hazaküld, ha szerinte Fifike már lenyugodott.

VÁROSI HEGYMÁSZÁS. Ehhez se kell túl nagy fantázia, de még hegy se. Elég, ha felveszünk egy ellenállónak tűnő bakancsot, fogunk egy csákányt, és bármilyen környéken, akármelyik időszakban nyugodtan róhatjuk az aszfaltot.

URBÁN DZSUNGELHARC. Ha nem akarunk menekülni a rendelkezések betartói elől, elég, ha szürkére festjük magunkat, aztán a falhoz közel állva közlekedünk. Nehézségét az adja, hogy meleg forrás nélkül hamarosan megfagyunk, de ha túl közel bújunk a felforrósodott parapetrácsokhoz, leolvadhat az álca.

CSIRKEKERGETÉS. Ez olyankor hasznos, ha üvöltözősre ittuk magunkat a haverokkal, és elfeledkeztünk az időről, esetleg állapotunkból kifolyólag kiraktak otthonról. A „pi-pi-pi-pi-pi” kezdőbetűk ismételgetése még olyankor sem okoz gondot, amikor kipárolgásunk miatt egy cigaretta meggyújtása is robbanással fenyeget, ha pedig van nálunk szotyola, bátran szórjuk el a járdán igazoltatás esetén. A stratégia ereje bizarrságában rejlik, ami a legképzettebb rendfenntartót is sokkba ejti. Mi meg úgysem tudnánk magyarázkodni.

Készült a MozgásVilág.hu megrendelésére, megjelent a Facebook-oldalukon. A borítókép Téjlor hivatalos magyar oldala műhelyében született.//

Vissza a főoldalra