Ken Liu, Amerikába szökött agitátor metamorfózisai, adhatnék hatásvadász címet ennek az írásnak, ha cikkemet a kínai kormány pénzelné. Programozóból vált vállalati jogász. Fordítóból avanzsált író. Kínaiból lett amerikai. Történeteiben az egyéni bűntudat úgy olvad a kollektívbe, mint ahogy tenger nyeli el a sekélyen vergődő folyót, vagy épp fordítva: esendő hőseinek katarzisa válik feleslegessé a történelem igaznak elfogadott, visszatekintést torzító viharaiban. De hát hogyan is definiáljuk az emlékezés valóságát? Nem, nem a valóságot magát – Philip K. Dick-ről majd egy másik értekezésben –, hanem a jog kuszaságán átcitált, egyéni megfontolásokon átszűrt, komfortot bebetonozó vagy épp megborító múlt konszenzusát?
Cikkem az Ectopolis.hu-n folytatódik: Papírsereglet, avagy a kulturális sokszínűség varázslatos átka – Könyvkritika – Ectopolis Magazin