Sir Pelham Grenville Wodehouse brit író munkáit összeszámolni is hosszú lenne – érjük be annyival, hogy a Ciceró Kiadónál 2000 óta megjelent kötetek száma az ötven felé közelít. A Hong Kong és Shanghai Banknál két évig „megélhetési karriert” építgető Wodehouse-t állítólag sosem érdekelte igazán a bankárszakma, így részidőben írt mellette, míg elég sikeresnek nem bizonyult a kényszerpálya feladásához. Élete ezután regényesen izgalmasan alakult: a németek Franciaországi villámháborúja idején, 1940 májusában őrizetbe vették a tengerparti villájában időző írót, majd rövid, fogolytáborbéli állomásoztatás után egy lengyel elmegyógyintézet gondjaira bízták. Egy évvel később korára való tekintettel – hatvanéves múlt ekkor – állandó megfigyelés alá helyezték a berlini Adlon szállodában, ami 1945-ben a bombázások során elpusztult; a hotel későbbi története szintén megérne egy értekezést, de nem akarok letérni a fő csapásirányról.
Cikkem az Ectopolis.hu-n folytatódik: Az örökifjú vénember, aki egy sosem látott korba kalauzol – Könyvkritika – Ectopolis Magazin