Mi a baj a következő mondattal? „A Sikoly visszatért az ötödik résszel, és gyilkosabb, mint valaha!” Elárulom: egyrészt ez a készítők értelmezése szerint a 2022-es eresztés nem az ötödik, hanem reboot-sequel, amit a koncepció erőltetettségéhez illően gusztustalan hangzású requel-re rövidíthetünk, amennyiben egyszerre akarunk kést döfni a nyelvújítók és a mozilátogatók szívébe. Másfelől bár a Sikoly hozzáadja a nézőt a karakterektől elválasztó negyedik fal döntögetését a slasher-műfajt jókora adag öniróniával 1996 óta képviselő alapkoncepcióhoz, sem az Aki bújtat jegyző Matt Bettinelli-Olpin Tyler Gillett rendezőpáros, sem pedig az írók, James Vanderbilt és Guy Busick nem tudtak kellőképpen felnőni a feladathoz. Nagyon hiányoznak az eredetit rendező Wes Craven (†2015) és azt megálmodó Kevin Williamson (aki executive producerként tér vissza) – a friss installáció legfeljebb arra elég, hogy megidézze a szellemüket, bár azért akadnak szórakoztató pillanatai.
Cikkem az Ectopolis.hu-n folytatódik: Az új Sikoly film túlságosan is emlékeztet minket Wes Craven hiányára – Filmkritika – Ectopolis Magazin