A nyolcvanas évek nosztalgiájából kilábalni látszik a világ – hogy csak az újabb Stranger Things évad rángassa időlegesen vissza abba –, kollektíve átevickéltünk a Y2K-megidézésbe, míg a kilencvenes évek rózsaszínfilterezése mindeközben (másodvonalon) folyamatosan jogfolytonos. Úgy tűnik, az évtizedek közti hézagokban elvesztek Az elveszett fiúk, pedig emiatt a film miatt tényleg megéri trenden kívülivé válni, és még egy kicsit visszafordítani filmnézős tekintetünket három évvel 1990 elé.
Cikkem az Ectopolis.hu-n folytatódik: Reszkessetek, vámpírok, avagy Az elveszett fiúk-retrospektív – Filmkritika – Ectopolis Magazin