Dombóvári Istvánt a hazai stand up comedy kedvelőinek aligha kell bemutatni, írói ismertsége azonban – legalábbis főtevékenységéhez képest –, talán mondhatjuk, hogy felfutóban van. Harmadik saját kötete, a Netperces novellák szellemiségét tekintve már csak abból a tekintetből… Read More »Dombovári István – Netperces novellák
Nem emlékszem pontosan, mikor következett be az a pillanat az életemben, amikor megszerettem a magyar filmeket. Talán átmenet volt ez inkább, ami a Valami Amerika körül kezdődhetett, majd a Testről és lélekről tetőzte be, habár… Read More »A komcsik egymás vérét szívják – Drakulics elvtárs kritika
Ha végignézünk a kilencvenes évek közepén, Bristolból eredeztetett trip-hop nagyjain ma, a látvány nem túl felemelő. Tricky-nek lassan több füle van, mint foga, a Massive Attack aktívabban politizál, mint szerez új dalokat, a Portishead fel-… Read More »Hooverphonic & Belau @ Akvárium Budapest Kishall, 2019. október 12.
Kicsit bajban vagyok a Mások élete Oscar díjas rendezőjének, Florian Henckel von Donnersmarcknak új nagyjátékfilmjével kapcsolatban: a Mű szerző nélkül mondandóját tekintve annyira sokrétegű, hogy úgy érzem, szinte bármelyik irányból elkezdenék valamiféle olvasatot kihámozni belőle, értelmes konklúzióra tudnék jutni.… Read More »Mű szerző nélkül
Amikor a kétezres évek közepén az akkor bőven hatvanas éveit taposó Sylvester Stallone hattyúdalt zengett Rocky Balboának, egészen meg voltam hatva. Emlékezetemben a mester mint a kilencvenes évek óta düledező kolosszus állt, majd snitt, és egyszer csak… Read More »V, mint vénbosszú – Rambo V bemutató
Todd Phillips Másnaposok-direktor Joker-filmje egy átverés. Az egyszeri néző lelkét ugyanis – állítom – nem fertőzik olyan alkotások, mint a szuperhős-nimbuszt sárba tipró The Boys, és a mozis Watchmen – az őrzők bemutatója is messzebbre… Read More »Joker SPOILER-es bemutató
Kevés ijesztőbb élmény van annál, mint amikor kiszolgáltatott helyzetében az ember egyetlen támaszáról kiderül, hogy az illető örömét leli mások szenvedésében. Így járt Paul Sheldon a Tortúrában, Clarice Starling a Hannibálban, valamint jómagam, amikor a… Read More »Aki bújt (az ott dögöljön meg) filmkritika
Tamást 2003-ban ismertem meg. Átlagos újpesti kamaszként, az ismeretlen eljövendő elől az angyalföldi kocsmák füstködébe menekülő fiú – akkor még legálisan, odabent – egyik szál kék Multiról a másikra gyújtva, remegő kézzel osztotta meg velem… Read More »Évek alatt sorozatkritika
Bár az idei nyarat sikerült eléggé meghúzni, nem tartom magam igazán rutinos koncertjárónak, így aztán pozitív csalódásként ér, mennyire laza hely a Dürer Kert (leszámítva a lelki zsarolás eleven szobraiként a mosdókba ültetett WC-s néniket).… Read More »God is an astronaut @ Dürer kert, 2019.07.18.
Stílusosan érkeztem a legújabb Halálos iramban-felvonás vetítésére: kezdés előtt tíz perccel kiderült, hogy elnéztem a mozit, így ennyi időm volt átérni a Westendből az Aréna Plazába. Tizenkettővel később már leparkoltam a kocsit, tizenhétre rá a… Read More »Halálos iramban – Hobbs & Shaw: hobbon maradtam
A brit heavy metal újhullámának (felhasználóbarát rövidítéssel: NWOBHM) elpusztíthatatlan harcosai, az Iron Maiden történetét olvasni olyan, mintha a Barátok köztből kapnék összefoglalót. Amit meg lehetett élni a negyedik X-et átlépő fennállásuk során, azt a zenekarnak… Read More »Iron Maiden – The X Factor (1995/2015): rémmaszterelt klasszikus
Az 1987-ben alapult svéd extrém metál legenda, a Meshuggah kedd esti fellépését baljós előjelek övezték. Az OMSZ a Barba Negra Track külszíni elhelyezkedésével teljesen inkompatibilis időjárást, vagyis jégesőt, 80-90 kilométer/órás széllökéseket prognosztizált, én pedig áztam… Read More »Meshuggah @ Barba Negra Track, 2019.08.06.
Margaret Atwood szerint disztópikus világban játszódó története, a Szolgálólány meséje nem sci-fi. Ahogy az írónő fogalmaz, nincsenek benne Marslakók, űrhajók vagy teleportálás, viszont mivel a totalitárius rémtársadalomban játszódó dráma elvileg bármikor bekövetkezhet, a könyvének megfelelő… Read More »Susan David – Érzelmi rugalmasság
Alig egy hónappal azután, hogy a brit Tom Holland(!) alakította amerikai szuperhős, Pókember porig rombolta megszemlélte Velencét, egy francia ifjú és családja máris a nyomdokaiba lép, vezethetném fel a Velence várt, ha promóter lennék, ezzel… Read More »Velence vár: olaszosan francia filmvígjáték
A Vita & Virginiát elnézve az az érzés fogalmazódik meg bennem, hogy ha a második játékfilmjével jelentkező Chanya Button nem az írói/rendezői szakmát választotta volna, kiváló tesztpilóta vált volna belőle. Témájából fakadó sablonfelvetéseket mesterien kormányozva… Read More »Vita & Virginia: vitás nőügyek