William Lindsay Gresham 1946-ban publikált, Rémálmok sikátora című regényét nem tűnik túlzásnak a Bűn és bűnhődéséhez hasonlítani, mint ahogy előttem azt mások meg is tették. Mint ismeretes, Dosztojevszkij művének központi üzenete az, hogy nincs jogunk… Read More »Dosztojevszkijbe oltott poszt-világháborús szürreál Guillermo del Toro módra
Jónéhány beavatott tudni véli, hogy a világ fontosabb eseményeit egyáltalán nem a véletlen irányítja. Cui bono? Kinek az érdeke? – tette fel a kérdést Cicero egyik beszédében, és az azóta eltelt bő két évezred sem tudta elkoptatni… Read More »King’s man – A kezdetek: innen szép bepörögni
Amikor magamban arra fogadtam, hogy Sarah Jessica Parker-t holtáig elkíséri majd Carrie Bradshaw karaktere, nem hittem volna, hogy szó szerint így lesz. Egyesek úgy vélekednek, hogy a kilencvenes évek popkultúrtörténetileg talán a legtöbbet adták az… Read More »És egyszer csak… Szex és New York ötven felett?
Bár cikkem nem tartalmaz spoilert, a Post Mortemet nem nagyon tudom másnak elrontani. Megtették ezt helyettem a készítők. Bergendy Péter (Állítsátok meg Terézanyut!) misztikus thrillerje 1918-ban játszódik, az ország trianoni felszabdalását követő télen. A történelmünk temetetlen múltja épphogy… Read More »Post Mortem bemutató – körömrágás helyett óranézés
Miután több mint húsz kiadó visszautasította a korszak elvárásaihoz túlzottan terjedelmes eposzt, Frank Herbert ökotudatos alapokon nyugvó klasszikusa, a Dűne végül 1965-ben jelent meg. A Hugo- és Nebula-díjakat (a sci-fi kategóriájának legrangosabb kitüntetéseit) elnyerő kötet sikere lassú… Read More »Dűne körültáncoló, avagy végre nem kell homokba dugnunk a fejünket
Valamikor a kétezer tízes évek elején csípődött be nálam először, hogy Scooter-fellépésre kellene mennem. Feltehetőleg valamelyik bulizósabb kolléga vagy kollegina ajnározása élesztette fel azt a kamaszt, aki a nyári sulitábor diszkójában ezredszer csévélte (nem, már… Read More »Scooter @ Budapest Park, 2021.10.02.
„Szürreális, abszurd és megrázó történet nagyon jól megírva. A címadás remek: Utal a történet témájára, de nem lövi le a poént. Nyelvezete színes, gazdag, történetvezetése tiszta, jól követhető, stílusa olvasmányos.” „Jó kis paródia a mai… Read More »Preyer Hugo novellapályázat, 4. hely: Szemem fénye
A tökös-csajos arcletépés a Nikita óta külön alzsánerévé fejlődött az akciófilmes vonalnak, ami mostanában reneszánszát éli: hogy csak az elmúlt évek tesztoszteronszagú halálhölgymatinéiből merítsek, az Atomszőke, az Anna, a Jolt, vagy A védenc mind igyekeztek bebizonyítani, hogy a kaszkadőrképző-koreográfusok nem csak idős… Read More »Kate (Netfilx) filmkritika – Könnyű Katát harcba vinni
A Disney élőszereplős feldolgozásainak témája eddig egy olyan cukormázzal bekent nyúlüreg volt, aminek a mélye semmi jóval sem kecsegtetett. Az Aladdint otthoni mozizás során adtam fel félúton, míg az Oroszlánkirály vetítéséről az egyik kolléga konkrétan kisétált, és nekem… Read More »Szörnyella – jó élmény, vagy frász?
Klisészámba megy, hogy (szerencsés esetben) a kész mű messze túlmutat a részek összességén: nos, a Senki (Nobody) című akciófilm orvosi lova ennek az állításnak. Rendhagyó alkotással lepett meg az idei tavasz, ami olyan panelekből épül fel, amiket… Read More »Senki filmkritika – John Wick helyett John Doe irtja a gazt
Az Amerikába jöttem 2 az a film, amit nem szégyelltem kétszeri nekifutásra, félszemmel véletlenszerűen felsíró sarjomon megnézni, és miután végeztem azt sajnáltam legjobban, hogy végig ültem. Ennél talán csak az szomorúbb, hogy az 1988-as klasszikus… Read More »Amerikába jöttem 2 – Filmbemutató újszülöttel